​CÁMARA CHILENO - HÚNGARA DE COMERCIO

© 2013 chilenohungara.cl

 

​info@chilenohungara.cl

La Escuela 1230, Las Condes, Santiago - Chile

 

Céljainak megvalósítása érdekében a Kamara a felmerülő igény függvényében – szükség esetén közreműködő igénybevételével – különösen a következő szolgáltatásokat nyújtja:


> Általános információ szolgáltatása;
> Közvetítői szolgáltatások nyújtása: a chilei és magyar vállalkozások üzleti lehetőségeinek felkutatása és feltárása, a közöttük lévő kapcsolatfelvétel megkönnyítése; igény esetén közvetlen kapcsolatfelvétel az üzleti partnerekkel és/vagy hatósági szervekkel;
> Piackutatás készítése;
> Tanácsadási szolgáltatás nyújtása (pl. jogi, pénzügyi);
> Cégalapításban való közreműködés;
> Fordítási szolgáltatás nyújtása vagy elősegítése;
> Szakmai rendezvények, mint például szemináriumok, szimpóziumok, kiállítások, stb. szervezése.



Bővebb információért kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk.

 

 

"A Chilei-Magyar Kereskedelmi Kamarával megalakulása óta számos területen, különösen az építőipar, napenergia, hulladékgazdálkodás területén folyamatos az együttműködésünk. A Kamara elsősorban üzleti partnerek felkutatásában és a potenciális partnerekkel tárgyalások lefolytatása során nyújtott segítséget ügyfeleink számára. A gyakorlati munka a Chilei-Magyar Kereskedelmi Kamarával hatékonynak bizonyul, jó szívvel ajánljuk másoknak is." 

 

Károly László, Budapesti Kereskedelmi Kamara, Kínai Gazdasági Fejlesztési Osztályelnök

 

 

"Chilei tevékenységünk beindításához a Chilei-Magyar Kereskedelmi Kamara segítségét kértük.

Közvetítésükkel hosszútávú együttműködő partnert találtunk, és sikeres tevékenységet folytattunk az országban.

Chile vonzó és érdekes üzleti célpont számunkra, felhalmozott tapasztalatunkkal további lehetőségek kiaknázását tervezzük a jövőben is."

 

Luka Lajos, Ügyvezető, OLP-TECH Kft

 

 

"A bányaipar és innovatív technológiák, építőipari termékek területén chilei üzletfelek keresése, az azokkal való kapcsolatfelvétel és a szükséges tárgyalások lebonyolítása, jogi tanácsadás, majd ezt követően a chilei vállalkozásom adminisztrációja érdekében kerestem meg a Kereskedelmi Kamarát. Az együttműködésünk több mint egy éve folyamatos, és a Kamara nagyban hozzájárult a cég érdekeinek Chilében történő képviseletéhez.”

 

BBMC Chile SpA, Krisár László elnök, Magyarország Tiszteletbeli Külgazdasági Tanácsosa

 

 

"Egy másik kontinensen indított klímakutatási-program mindig jelentős plusz feladatokat ró a szervezőkre. A kezdetekkor magunkra utalva Magyarországról kellett szerveznünk mindent. A  Chilei Magyar Kereskedelmi Kamara segítségével, otthon érezhetjük magunkat az Andokban is, hiszen állandó figyelem és segítőszándék kíséri utunkat Santiagotól majd' 7000 méterig az Ojos del Salado csúcsáig." 

 

Heiling Zsolt, A Földgömb az Expedíciós Kutatásért Alapítvány alapítója, A Földgömb-Atacama Klímamonitoring-program szervezője

 

 

"A Kamara segítséget nyújtott chilei üzleti lehetőség felfedezésében a gyógyszeripar területén, valamint részt vett az előzetes tárgyalások lebonyolításában és a chilei klienssel való kapcsolattartásban, mindezt gyorsan és precízen."

 

Dr. Horváth Attila ügyvéd, Horváth A. & Co. Law Offices

 

 

"Cégünk a Chilei-Magyar Kereskedelmi Kamara kapcsolati hálóján keresztül hosszútávú üzleti partnert talált Chilében. A Kamara továbbá hasznos jogi és könyvelési tanácsadást adott, illetve közvetített, amellyel támogatta és segítette az új üzleti vonal elindítását és lebonyolítását."

 

Miró Andrés, tulajdonos, Hungarosur EIRL

 

 

 

A Chilei-Magyar Kereskedelmi Kamara interjút készített a Kőrösi Csoma Sándor Program Santiago de Chilében tevékenykedő ösztöndíjasával, Gazsó Dániellel.

 

2014. október 10.

 

Gazsó Dánielt a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasát,  a Santiago de Chilében töltött fél év alatt szerzett tapasztalatairól, az elért eredményekről és a jövő kihívásairól kérdeztem.

 

Melyek voltak a Chilébe jöveteled előzményei, és mi volt a kitűzött cél az itt töltött fél évre vonatkozóan?

 

A Kőrösi Csoma Sándor Programot tavaly, 2013-ban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkársága hozta létre a diaszpórában élő magyar közösségek és szervezeteik támogatásának, valamint Magyarországgal való kapcsolataik ápolásának céljából. Az első körben meghirdetett pályázat sikereire való tekintettel idén a létszámot megduplázták, így száz ösztöndíjas mehetett a világ különböző országaiba fél éves kiküldetésre, a határon túli magyar szervezetek munkáját segíteni. A programszervezők engem eredetileg Caracasba küldtek. Nekem ott már volt helyismeretem, mert a 2001/2002-es tanévet az AFS Nemzetközi Csereprogram Alapítvány kereteiben egy Puerto Ordaz-i fogadócsaládnál töltöttem. Venezuelai ismerőseimtől és jó barátaimtól első kézből értesültem az ország helyzetről, mely Hugo Chávez elnök halálát követően kritikussá vált. Éppen ezért kérvényeztem célvárosom módosítását, így kerültem Dobri Balázs kollégámmal együtt Santiago de Chile-be, ahol 2014. április 11-től október 11-ig segítettük a Chilei Magyar Kulturális Egyesület munkáját.

 

Legfőbb feladatunk az volt, hogy olyan programokat indítsunk el, amelyek a Chilében élő magyarok közötti kapcsolatokat erősebbre fűzik. Ez igen izgalmas, és komoly kreativitást igénylő feladat volt, amelynek elvégzése során szabad kezet kaptunk, és amelyet Magyarország Santiago de Chile-i nagykövetségének ügyvivője, dr. Nusser Christian és a Chilei Magyar Kulturális Egyesület támogatásával valósítottunk meg.

 

A programok kiválasztásánál alapvető fontosságú volt, hogy azok mind a magyar, mind a chilei kultúrához kapcsolódjanak, mivel a chilei magyar kolónia tagjai közül sokan nem beszélik a magyar nyelvet, sok a vegyes házasság, és a kizárólag magyar kulturális programokra való koncentrálás a programok iránti csekélyebb érdeklődést eredményezte volna.

 

Megérkezésünk után spanyol nyelven előadást tartottunk a Kőrösi Csoma Sándor Program keretében megvalósítani kívánt céljainkról, majd ezt követően, a helyi igényeknek megfelelően négy különböző és folyamatosan ismétlődő programot indítottunk el.

 

Elsőként egy a magyar gasztronómiát ismertető Főzőkurzust szerveztünk, majd Néptánc kurzust és Táncházat hoztunk létre, amelyet az Irodalmi és Történelmi Beszélgető Est és a Filmklub követett. Általánosságban elmondható, hogy a Néptánc kurzus és az Irodalmi és Történelmi Beszélgető Est vonzották a legnagyobb közönséget, ezekre a programokra jóval többen jelentkeztek, mint amire számítottunk.

 

Legfőbb célunk az volt, hogy ezek a programok távozásunk után is folytatódjanak.

 

Milyen főbb problémákkal szembesültetek megérkezésetek alkalmával?

 

A legfőbb hiányosság, mellyel szembe kellett néznünk, hogy a chilei magyar kolónia tagjainak nem vagy nagyon csekély közösségtudata volt. Ez elsősorban annak a következménye, hogy ennek a kolóniának nincs saját kultúrháza, valamint lélekszámban sokkal kisebb, mint a térség más országaiban, főként Argentínában és Brazíliában élő magyar közösségek. A programok szervezését és kivitelezését nagyban hátráltatta továbbá az, hogy a chilei fővárosban működő magyar nagykövetség 2009-ben történt bezárását követően nem volt megfelelő hely, fórum az összejövetelekre. Érkezésünkre ez utóbbi nehézség megoldódott, mivel a nagykövetség 2014 januárjában újra megnyitotta kapuit és helyet biztosított az általunk szervezett programoknak.

 

A programszervezésen kívül kollégámmal együtt igyekeztünk eleget tenni a fogadószervezet azon kérésének, hogy felkeressük az ország északi és déli részén, egymástól már csak a távolság miatt is nagyon elszigetelten élő magyarokat és ismertessük velük az egyesület működését, santiagói rendezvényeit. Sokan közülük még azt sem tudták, hogy a santiagói magyar nagykövetség idén újra megnyitott.

 

Hogyan értékeled a fél év alatt elért eredményeket?

 

A Program nagyon jó alapot adott a magyar kolónia tagjai közötti széles kapcsolatfelvételre és a közösségtudat kialakítására, mely önmagában is előrelépést jelent. A legnagyobb eredmény az volt, hogy sok ember számára világossá vált, hogy a chilei magyar kolónia egy létező közösség.

 

Ennek egyik legszembetűnőbb megnyilvánulása a szeptember 26-án megrendezett Magyar Bál volt. A 30-as 40-es években több száz fős magyar bálokat szerveztek Santiagóban. Ezt a hagyományt kívántuk feleleveníteni. Az idei Magyar Bálra száznegyvenen jöttek el az ország különböző részeiről.

 

Összegezve az elmúlt fél évet, annak ellenére, hogy kijövetelünk előtt olyan kevés információnk volt az itt élő magyar közösségről, hogy igazán tervezni sem tudtunk, most visszanézve elmondhatjuk, elégedetten térünk haza.

 

Melyek a főbb kihívások a jövőt illetően?

 

Az igazi sikerhez az kell, hogy a magyar közösség folytassa a megkezdett programokat. Ezek szervezését a kolónia egyes tagjainak fel kell karolnia. Reményeink szerint lesz, aki majd erre vállalkozik.

 

Milyen javaslataid vannak a jövőre vonatkozóan?

 

A Kőrösi Csoma Sándor Programban résztvevő ösztöndíjasoknak a tapasztalataikat nemcsak a Programon belül kellene megosztaniuk, hanem a regionális kulturális központokkal is (kulturális házakkal, szervezetekkel, nagykövetségekkel). Ehhez azonban jelenleg hiányzik egy erre a célra létrehozott és megfelelően irányított platform.

 

A Program lehetőséget nyújthatna a különböző országok hasonló szervezetei közötti kapcsolat előmozdítására, valamint a már meglévő kapcsolatok erősítésére. Ehhez azonban az azonos régióban tevékenykedő ösztöndíjasokat fel kellene készíteni. Ismernünk kellene egymás beszámolóit, és amennyiben lehetőséget látunk a különböző országok szervezetei közötti kapcsolatfelvételre vagy a kölcsönös segítségnyújtásra, akkor ezeket a lehetőségeket közvetítenünk kellene a fogadószervezetek felé. Így regionális szinten erősíthetnénk a magyar diaszpórák közötti kapcsolatokat, lehetőséget biztosítva a közös események, programok szervezésére. Azonban itt meg kell jegyeznem, hogy fél év nagyon kevés idő még az eredeti feladat elvégzésére is. Ilyen jellegű célok sikeres megvalósításához legalább egy évre lenne szükség.

 

Mi a véleményed a két ország közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok egymásra építve történő erősítéséről, együttesen gazdasági és kulturális témájú rendezvények szervezése révén?

 

A Kőrösi Csoma Sándor Programnak a legnagyobb előnye az, hogy lehetőséget biztosít egy földrajzilag nagyon tág kapcsolatrendszer kiépítésére. Ennek mindenképp lehetnek gazdasági előnyei és lehetőséget adhat az oktatás terén is új kapcsolatok kialakítására.

 

A kulturális kapcsolatokkal sok embert lehet megszólítani, mely segíthet egy nagyobb és nyitottabb társadalmi háló kialakításában. Ez a gazdaság terén is új lehetőségeket biztosít, főleg a határon innen és túl élő magyarok között. Erre egy élő példa az az erdélyi származású férfi, akivel Argentínában ismerkedtünk meg. Nemrég érkezett az Újvilágba és legfőbb elhatározása, hogy magyar szalámit és kolbászt készítsen és árusítson a latin-amerikai országban. Megadtunk neki néhány kontaktot, hogy felvehesse a kapcsolatot a Chilében élő magyarokkal, akik talán segítségére lehetnek. Ilyen és hasonló vállalkozások fejlődését mozdíthatná elő az a bizonyos platform, amely összeköti a térségben élő magyarokat a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasain keresztül. Mindez egyszerűbbé tenné a régióban élő magyar vállalkozók gazdasági terjeszkedését is.

 

Hogyan látod a két ország között az oktatás terén történő együttműködés jövőbeli lehetőségeit?

 

Az oktatás terén történő együttműködést illetően elsősorban arra lenne szükség, hogy a Kőrösi Csoma Sándor Program elemeit meghatározó személyek felmérjék egyrészt, hogy milyen igények vannak az ilyen formájú nemzetközi kapcsolatok iránt, másrészt, hogy ezeknek az igényeknek megfelelően kiképezzék az erre kiválasztott embereket. Ez egy újabb feladatkör lenne a Programban résztvevők számára. Ezen a téren csak egy átgondolt és rugalmas tervezettel lehetne előrejutni.

 

Szükség lenne továbbá egy állami szervezetre, amely az egyetemeket összekapcsolná a Programmal, ahol az oktatási intézmények jelezhetnék részvételi szándékukat a nemzetközi együttműködésben, valamint közölnék, hogy pontosan milyen téren keresnek és kínálnak együttműködési lehetőségeket. A Program ösztöndíjasait pedig magához a kapcsolatfelvételhez, valamint annak ápolásához lehetne igénybe venni, megfelelő kiképzés mellett. A Program nemzetközi kapcsolatok felé irányuló oktatásügyi terveibe be lehetne vonni a Bethlen Gábor Alapot és a Balassi Intézetet is.

 

Hogyan folytatnád a tevékenységedet, ha még maradnál Chilében?

 

A jövőben az elsődleges feladat az, hogy az általunk beindított programok maguktól tudjanak folytatódni. Éppen ezért most már nem újabb programok létrehozásán gondolkoznék, hanem a már meglévők szervezésében és kivitelezésében nyújtanék segítséget.

Nagyon fontosnak tartom továbbá az Argentínában élő magyarokkal való kapcsolat erősítését, mert a chilei magyar kolóniát az argentin magyar közösség tudná a leginkább támogatni, beleértve a kulturális, oktatási és gazdasági kapcsolatok kérdéskörét is.

 

Köszönöm szépen, hogy megosztottad velem a tapasztalataidat, jó utat kívánok, és remélem, hogy hamarosan viszontlátunk Chilében!

 

Én is köszönöm a lehetőséget!

 

 

Az interjút készítette:

dr. Kerék Viktória, a Chilei-Magyar Kereskedelmi Kamara ügyvezetője

Szolgáltatásaink és Visszajelzések
This site was designed with the
.com
website builder. Create your website today.
Start Now